Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy vidám kis ország, ahol mindenki örömteli volt, főleg a király.
Mégis egy napon nagyon szomorú lett, ugyanis az történt, hogy elveszítette az ükapjától kapott arany medált. Odahívatta az udvari bolondot, a majmot. Sajnos, ő sem bírta felvidítani, nagyon búsak lettek mindketten. Főleg a király szomorodott el, de a majom is, ugyanis nagyon szánta a királyt. Sajnálta őt, hogy olyan rosszkedvű. Megoldást kellett erre a problémára keresni, ezért a király titkárnője pályázatot írt ki:
” Hogyan nevettessük meg a királyt?” címmel.
Volt is jelentkező szép számmal. Az érdeklődők között szerepelt például Mr. Zsiráf, Dr. Tigris, Böbe, az elefánt, Csigabi, Tóni, a teknős és még nagyon sok állat. Elsőként Mr. Zsiráf próbálkozott, ő megszámolta a nyakán a foltokat. Őt követte Dr. Tigris, ő vegetáriánus lett. Nekik nem sikerült, a király továbbra is „depi” maradt. Utána Böbe, az elefánt következett, akiről köztudott, hogy legendásan jó az étvágya. A cél érdekében lefogyott 32 kg-ot. Csigabi, a csiga, és Tóni, a teknős hosszú távú futóversenyt rendeztek, a távot 10 cm-ben határozták meg. A hajnalban kezdődő futás sötétedésig húzódott, de nem jártak szerencsével ők sem. Az utolsó próbálkozó állat jött, a holló.
Ő így szólt a királyhoz:
– Uram, királyom, mi bajod van?
– Elvesztettem a medalionomat. Nagyon fáj érte a szívem.
– Arról a szép, csillogó-villogó aranymedálról beszélsz, ami a trónod alatt van? – kérdezte a holló.
A király lenézett a trónja alá, és csodák – csodája, ott volt a medál. Nem túlzás, de másodpercekig hang nem jött ki a torkán a meglepetéstől. Borzasztóan hálás volt a hollónak, ezért megjutalmazta őt egy welness hétvégével, ahova a holló magával vitte a feleségét is.
Hatalmas dínom-dánomot rendeztek az udvarban, ahová a Birodalom összes lakója hivatalos volt, ráadásul meghívták az egyik menő lányegyesület is az öreg király örömére. Ezután boldogan éltek, amíg megint el nem veszett valami az udvarban. Itt a vége, fuss el véle…
Írta: Pribelszki Norbert